A rózsa és a tövisek
Márk 7:1–13 · Matt Miller · Balkáni Baptista Gyülekezet, Újvidék
Por az úton
Képzelj el néhány férfit, amint az úton Galilea felé gyalogolnak. Napok óta úton vannak. Ruhájuk poros, sarujuk kopott. Nem halászok és nem földművesek. Fontos emberek ők, farizeusok és írástudók, akiket egészen Jeruzsálemből küldtek, és azért jöttek, hogy lássák ezt a Jézust, akiről mindenki beszél.
Sokaság veszi körül. Márk elmondja, hogy minden faluból ágyakon hozták a betegeket, letették őket az utcákon, és „valahányan csak illeték, meggyógyulának” (Márk 6:56). Aztán eljön az étkezés ideje. A tanítványok leülnek, kezükbe veszik a kenyeret, és enni kezdenek.
A jeruzsálemi férfiak pedig megdermednek. A tanítványok nem mostak kezet. Nem úgy, ahogy kell. Nem úgy, ahogy a vének tanították.
Körülöttük Isten gyógyította a betegeket. És mit vettek észre ők? A mosdatlan kezeket.

„Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok efféléket is cselekesztek.”
— Márk 7:13
A rózsa és tövisei
Ige: 1Mózes 3:18; 2Thesszalonika 2:15; Jelenések 5:9.
Gondolj egy rózsára. Az egyik legszebb dolog, amit Isten valaha teremtett. Rózsát adunk esküvőn, évfordulón és temetésen. De nem tarthatod sokáig a kezedben anélkül, hogy meg ne ismerkednél a töviseivel.
Érdemes észrevenni valamit. Az Éden kertjében szó sincs tövisekről. Csak azután jelennek meg, hogy a bűn belépett a világba: „Töviset és bogáncskórót teremjen tenéked” (1Mózes 3:18). A tövis egy megromlott világhoz tartozik.

A hagyományok is rózsák
A hagyományok önmagukban nem rosszak. Sok közülük gyönyörű: a vasárnapi ebéd a családdal, a közös bibliaolvasás lefekvés előtt, a régi énekek éneklése, ahogyan egy gyülekezet fogadja a vendéget. Pál még arra is intette a gyülekezetet: „legyetek állhatatosak és tartsátok meg a tudományt, a melyre … taníttattatok” (2Thesszalonika 2:15). Az eredetiben itt ugyanaz a szó áll, amely hagyományt jelent.
Isten a kultúrának sem ellensége. A Jelenések 5:9 szerint Krisztus embereket váltott meg Istennek „minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből”. Trónja körül ott lesznek szerbek és magyarok, oroszok és amerikaiak, minden nemzetség és nyelv, és együtt imádják a Bárányt. Isten szereti a rózsát.
A hagyományok önmagukban nem rosszak, de minden hagyományon nőhetnek tövisek.
Hogyan nőttek ki a tövisek
A farizeusok nem gonosztevőként kezdték. Szerették Isten törvényét, és meg akarták óvni. Tanítóiknak volt egy mondása: „Vonj kerítést a törvény köré.” Tegyél néhány plusz szabályt Isten parancsolatai köré, és akkor senki sem kerül még a közelébe sem annak, hogy megszegje őket. Ez gondosnak, sőt istenfélőnek hangzik.
A kerítéseknek azonban megvan az a szokásuk, hogy nőnek. Nemzedékek során a plusz szabályok addig szaporodtak, amíg a kerítés fontosabb nem lett, mint a törvény, amelynek védelmére épült, és valódi emberek sérültek meg.
A megoldás tehát nem az, hogy minden hagyományt kitépünk. Vannak, akik meglátják a töviseket, és az egész rózsabokrot ki akarják húzni. Jézus bölcsebben jár el a Márk 7-ben. Pontosan megmutatja, hol nőnek a tövisek, hogy becsülhessük a rózsát, és vigyázzunk a tövisekre.
Amikor a hagyomány lesz a mérce, amellyel másokat mérünk.
Amikor a hagyomány átveszi a szív helyét.
Amikor a hagyomány eltörli, amit Isten mondott.
És mivel a tövisek mindig a szívhez vezetnek vissza, az egyetlen valódi gyógymóddal zárunk.
Amikor a hagyomány lesz a mérce
Nem a koszról szól
Ige: Márk 7:1–5.
Segít, ha tudjuk, valójában miről szólt a panasz. Amikor Márk azt írja, hogy a tanítványok „közönséges, azaz mosdatlan kézzel” ettek, nem a higiéniáról beszél. Olyan kezekre gondol, amelyek nem mentek át a szertartásos mosakodáson.
Márk meg is magyarázza ezt olvasóinak. A farizeusok nem ettek, ha kezüket „erősen” meg nem mosták, „a régiek rendelését követve”. Ha a piacról jöttek, ahol esetleg hozzáértek egy pogányhoz vagy valami tisztátalanhoz, újra megmosakodtak. És nem álltak meg a kezeknél. A poharaknak, korsóknak, rézedényeknek, sőt még az asztaloknak is megvolt a maguk mosása.
Mindez nem Mózes törvényéből származott. Ez volt „a régiek rendelése”: tanítóról tanítványra szálló szabályok, amelyeket úgy kezeltek, mintha ugyanolyan tekintélyük volna, mint az Írásnak.
Rossz mérőpálca
Figyeld meg hát, mit kérdeznek Jézustól: „Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint?” Nem azt, hogy „Miért nem engedelmeskednek a tanítványaid Istennek?”, hanem azt, hogy „Miért nem követik a mi szabályainkat?” A hagyomány csendben azzá a mércévé vált, amellyel mindenki mást mértek.
Így állhattak ott gyógyulások közepette úgy, hogy csak kezeket láttak.
Amikor a hagyomány lesz a mérőpálca, a saját szabályaink szerint kezdjük megítélni az embereket, nem Isten Igéje szerint.
Ez bármelyik gyülekezetben megtörténhet. Belép egy látogató, aki nem tudja, mikor kell felállni, hova üljön, vagy milyen énekeket éneklünk. Ha először a szokásainkra gondolunk, és nem az ő lelkére, akkor egy tövis kezd nőni.
ÁLLJ MEG ÉS GONDOLKODJ EL Van olyan szokás, amellyel más hívőket mérsz, pedig Isten valójában soha nem parancsolta? |
A kezektől a szívig
Jézus nem vitatkozik a mosakodás módjáról. A kezeken túllépve egyenesen valami sokkal mélyebbre megy.
Amikor a hagyomány átveszi a szív helyét
Ajkak és szív
Ige: Márk 7:6–8; Ézsaiás 29:13.
Jézus az Írással felel. Az „Ésaiás” egyszerűen Ézsaiás nevének görögös, régies alakja, Jézus pedig Ézsaiás 29:13-at idézi: „Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tőlem.”
A Bibliában a szív több, mint érzelem. Az a valódi éned: amit gondolsz, amit akarsz, amit választasz, és amiért teszed, amit teszel. A Zsidók 4:12 szerint Isten beszéde „megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait”. Az 1Sámuel 16:7 pedig emlékeztet: „az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van”.
Amikor a vallás elszakad
Ebben az igében az ajkak a vallásosságot jelképezik: mindazt, amit mások láthatnak és hallhatnak. A helyes szavakat. A helyes mosakodásokat. A helyes formákat.
A vallásosság nem mindig rossz. Jakab is beszél olyanról, amely „tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt” (Jakab 1:27). A vallásosság azonban elszakadhat a szívtől. Az ajkak tovább mozognak, miközben a szív messzire sodródik. Jakab erre is figyelmeztet: aki istentisztelőnek látszik, de „megcsalja a maga szívét”, annak „az istentisztelete hiábavaló” (Jakab 1:26).
Jézus ugyanezt a szót használja a 7. versben: „Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.” A hiába azt jelenti: céltalanul, eredmény nélkül. Az a sok mosakodás és gondosság semmit sem ért, mert emberi szabályokat tanítottak úgy, mintha Isten mondta volna őket. A 8. vers megmutatja a cserét: „az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg”.
A vallásosságod talán megtéveszti a körülötted élőket. Talán még a szíved is megtéveszt téged. Istent azonban soha nem tévesztheti meg.
A Jeremiás 17:9 azt mondja: „Csalárdabb a szív mindennél”. Minket megcsalhat, de az Urat soha. Ezért Ő sosem áll meg az ajkaknál. A forráshoz megy.
ÁLLJ MEG ÉS GONDOLKODJ EL Ha Isten ezen a héten a vallásos szokásaidon túl nézne, mit találna a szívedben? |
Egy példa az életből
Hogy senkinek ne kerülje el a figyelmét a lényeg, Jézus mond nekik egy példát, és az fájdalmas.
Amikor a hagyomány eltörli, amit Isten mondott
„Korbán az”
Ige: Márk 7:9–13; 2Mózes 20:12; 2Mózes 21:17.
Isten Igéje világos volt. Jézus Mózest idézi: „Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg.” A szülők tisztelete magában foglalta azt is, hogy gondoskodnak róluk, amikor megöregszenek. És figyeld meg, hogy a 13. versben Jézus ezeket a szavakat „az Isten beszédé”-nek nevezi.
A hagyomány azonban talált egy kiskaput. Egy fiú fogta a pénzét vagy a vagyonát, és kijelentette: „Korbán az”, vagyis Istennek szentelt ajándék. Amint kimondta ezt a szót, a vének tanítása szerint felmentést kapott: már nem kellett vele saját anyján és apján segítenie. Ahogy Jézus mondja: „Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen” (7:12).
Képzeld el. Egy idős anyának segítségre van szüksége. A fia ránéz, és azt mondja: „Sajnálom, anyám. Korbán az.” Aztán elmegy, és vallásosnak érzi magát.
A szabályt megtartották, a parancsolatot megszegték, mindkettőt egyszerre.
Ezt jelenti a 13. versben az, hogy „eltörölvén az Isten beszédét”. Eltörölni annyi, mint hatálytalanítani, érvényteleníteni. A hagyomány nem egyszerűen Isten Igéje mellett állt. Kikapcsolta azt.
„Sok efféléket”
Jézus azt mondta, hogy a Korbán csak egy példa volt, hiszen „sok efféléket is cselekesztek”. És ez a minta nem ért véget kétezer évvel ezelőtt. Sokan, akik ma is tartják a régiek rendelését, ilyen dolgokat gyakorolnak:
A kovász. A páskaünnepen nem lehet kovász a házban (2Mózes 12:15, 19). Ezért sok család „eladja” kenyerét és lisztjét egy nem zsidónak, bezárja egy szekrénybe, és az ünnep után visszavásárolja. Soha nem hagyja el a házat.
A forrasztólámpa. A páskaünnep előtt egyesek forrasztólámpával mennek neki a sütőjüknek, főzőlapjuknak és edényeiknek, mert úgy hiszik, hogy a kovász beivódott a fémbe, és ki kell égetni.
A háziállat. Mivel a törvény nem engedte, hogy herélt állatot áldozzanak (3Mózes 22:24), a rabbik ezt kiterjesztették, és megtiltották bármely állat ivartalanítását. Egyesek úgy kerülik meg, hogy a beavatkozás idejére egy nem zsidó a tulajdonosa vagy gondozója az állatnak.
A lift. Szombaton egyes épületekben olyan lift működik, amely automatikusan megáll minden emeleten, mert a gomb megnyomását a tűzgyújtáshoz hasonlónak ítélték (2Mózes 35:3).
A drót. Egyes környékeken vékony drótot feszítenek ki oszlopokon az egész terület körül; ennek eruv a neve. Ezen belül az emberek szombaton is vihetik a kulcsukat vagy tolhatják a babakocsit, mert a drót az utcákat egyetlen közös „otthonná” teszi.
A kézmosás. A kenyér előtti rituális kézmosást, amikor egy pohárból vizet öntenek mindkét kézre, ma is gyakorolják. Pontosan ez az a hagyomány, amelyről a farizeusok Jézust kérdezték.
Ezek őszinte emberek, akik keményen igyekeznek tisztelni Istent. De látod a mintát? Ez megint a Korbán: megtartani a szabályt, megtalálni a kiskaput, és elszalasztani annak a lényegét, amit Isten mondott.
A mi saját Korbánunk
Mielőtt csóválni kezdenénk a fejünket, legyünk őszinték. Nekünk is megvannak a magunk Korbánjai. „Nem tudok segíteni a szüleimnek, túl elfoglalt vagyok a gyülekezetben.” „Odaadtam az adományomat, úgyhogy annak a szomszédnak már nem kell segítenem.” „Nincs időm a családomra, az Urat szolgálom.” Valahányszor valami vallásos dolgot arra használunk, hogy kibújjunk az alól, amit Isten világosan megparancsolt, egy tövis nő.
Egy tövis nő, valahányszor a vallásosságod kiutat ad neked abból, hogy engedelmeskedj Istennek.
ÁLLJ MEG ÉS GONDOLKODJ EL Van valami vallásos dolog, amit kifogásként használsz arra, hogy ne engedelmeskedj Istennek? |
Hogyan lehet hát rendbe hozni egy szívet?
Ha minden hagyományon nőhetnek tövisek, és a valódi probléma a szív, akkor kézenfekvő a kérdés: mit lehet tenni a szívvel?
Az egyetlen gyógymód: új szív
Rossz dolgot mostak
Ige: Márk 7:14–15, 21; Máté 23:26.
A szívet nem lehet megmosni. A farizeusok megmosták a kezeket, a poharakat, a korsókat és az asztalokat. Mindent megmostak, kivéve azt az egyet, ami valóban piszkos volt.
Közvetlenül a mi szakaszunk után Jézus összehívja a sokaságot: „Hallgassatok reám mindnyájan és értsétek meg: Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert” (Márk 7:14–15). Aztán megmagyarázza: „Mert onnan belülről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok” (Márk 7:21).
Egy másik alkalommal ugyanezt mondta a farizeusoknak, ugyanazokkal a poharakkal szemléltetve: „tisztítsd meg előbb a pohár és tál belsejét, hogy külsejük is tiszta legyen” (Máté 23:26).
A vallásosság kifényesítheti a kőszívet, de a kifényesített kő is csak kő marad.
Amit Isten megígért
Ige: Ezékiel 36:26; János 3:3, 10.
Több száz évvel Jézus eljövetele előtt Isten ezt az ígéretet adta:
„És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.”
— Ezékiel 36:26
Figyeld meg, ki végzi a munkát. „Adok.” „Adok belétek.” „Elveszem.” Isten nem abban segít, hogy megjavítsuk a régi szívet. Újat ad.
Pontosan ezt mondta Jézus Nikodémusnak, Izráel egyik legtekintélyesebb vallási tanítójának: „ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát” (János 3:3). Amikor Nikodémus nehezen értette, Jézus megkérdezte: „Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?” (János 3:10). Az ígéret mindvégig ott volt a Bibliájában.
Hogyan lesz új a szív
Ige: Márk 1:15; Apostolok cselekedetei 15:9; János 15:3.
Nem egy szertartás által történik. Jézus azt mondta: „térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban” (Márk 1:15). Krisztus meghalt a bűneinkért, és feltámadt. Amikor valaki elfordul a bűntől, és egyedül Krisztusban bízik, Isten új szívet ad; Péter azt mondja, hogy Isten „a hit által” tisztítja meg a szíveket (Apostolok cselekedetei 15:9). Krisztus pedig az Ő Igéje által tartja tisztán ezt a szívet: „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek” (János 15:3).
Ez a csodálatos ellentét a Márk 7-tel. A hagyomány eltörölte Isten beszédét. Krisztus beszéde az, ami megtisztítja a szívet, és tisztán is tartja.
Ha a szív rendbe jön, a kezek is követik.
Mit jelent ez nekünk?
Amikor valami még mindig nincs rendben
Lehet, hogy azt veszed észre magadon, hogy sokszor keserű vagy dühös vagy. Nincs örömöd. Nincs békességed. Nehéz az élet, és úgy tűnik, mindenki és minden ellened van. És te igyekszel. Jársz gyülekezetbe, olvasod a Bibliádat, imádkozol, mindent beleadsz. Mégis valami még mindig nincs rendben.
Gondolj ezekre a farizeusokra. Mindent jól csináltak. A megfelelő iskolákban tanultak, a megfelelő összeget adták, és a megfelelő módon mosakodtak. Amikor imádkoztak, éreztek valamit; talán még egy könnycsepp is kicsordult. Végül mégis tövisek nőttek az életükben, olyan tövisek, amelyek megsebezték a saját szüleiket és a körülöttük élőket. Akármennyire igyekeztek, a saját szívüket nem tudták megváltoztatni. Erre csak Isten képes.
Mit tettek a tudósok a rózsával
2024-ben kutatók arról számoltak be a Science folyóiratban, hogy azonosítottak egy gént, amely a rózsa és sok más növény tüskéiért felelős. Amikor ezt a gént kikapcsolták, a növényeken nem nőttek többé tüskék. Nem egyenként vágták le a töviseket. Belülről változtatták meg a növényt.
Az ember ezt meg tudja tenni egy rózsával. Ám évezredek óta kormányok, vallások és filozófiák próbálják megváltoztatni az emberi szívet törvényekkel, szabályokkal, hagyományokkal és mosakodásokkal. Egyiknek sem sikerült soha. Rá lehet venni valakit, hogy kezet mosson. A szívét azonban nem lehet tisztává tenni.
Jézus Krisztus viszont kétezer éve változtatja meg a szíveket minden nemzetben, nyelvben és kultúrában. Részegesekből józan emberek lettek. Büszkékből alázatosak. A csak vallásosakból valódi hívők. Ő nem a töviseket nyesegeti. Új szívet ad.

Hová kerültek a tövisek
Ige: János 18:28; Márk 15:17.
Azok a férfiak, akik Galileába gyalogoltak, hogy megvizsgálják a tanítványok kezét, soha nem változtak meg. Egy-két évvel később, egy kora reggel Jeruzsálemben a főpapok a római helytartó palotája előtt álltak. Nem mentek be, „hogy meg ne fertőztessenek, hanem hogy megehessék a húsvéti bárányt” (János 18:28). Pilátus ezért kiment hozzájuk, ők pedig azt kiáltották: „Feszítsd meg!”
Aztán a katonák töviseket vettek, éppen az 1Mózes 3 átkának jelét, „tövisből font koszorút” készítettek, és Jézus fejére nyomták (Márk 15:17).
Ő viselte a mi töviseinket, hogy nekünk új szívünk lehessen.
A legfontosabb tanulságok
A hagyományok önmagukban nem rosszak, de minden hagyományon nőhetnek tövisek.
Egy tövis nő, amikor a hagyomány lesz a mérce, amellyel másokat mérünk.
A vallásosság mozgásban tarthatja az ajkakat, miközben a szív távol van Istentől.
Egy tövis nő, valahányszor a vallásosság kiutat ad nekünk abból, hogy engedelmeskedjünk Istennek.
Csak Isten adhat új szívet, a Krisztusba vetett hit által, és az Ő Igéje tartja tisztán.
Ezen a héten: becsüld a rózsát, vigyázz a tövisekre
Válassz ki egy hagyományt, amelyet szeretsz, a családodban vagy a gyülekezetedben, és adj hálát érte Istennek. Aztán kérdezd meg tőle őszintén: ez még mindig rózsa, vagy már töviseket kezdett hajtani? Van valaki, akit megsebez, vagy Istennek egy parancsolata, amelyet kiszorít? Ha igen, bánj el a tövissel, és tartsd meg a rózsát.
Ha még nem bíztál Krisztusban
Lehet, hogy évek vallásossága van mögötted, és mégis érzed, hogy kemény a szíved. Ne csak igyekezz jobban. Krisztus meghalt a bűneidért, és feltámadt. Fordulj el a bűneidtől, és egyedül benne bízz, és Ő új szívet ad neked.
Ha Krisztushoz tartozol
Adj hálát neki az új szívért, amelyet adott neked, és engedd, hogy az Igéje érzékenyen tartsa. Nyitott kézzel tartsd a hagyományaidat, és soha ne engedd, hogy bármelyikük hangosabban szóljon annál, amit Isten mondott.
Egy imádság, amelyet elmondhatsz
Ott imádkozhatsz, ahol éppen vagy, például így:
„Drága Uram, próbáltam jót tenni. Próbáltam megszabadulni az életemben lévő tövisektől. Próbáltam jobb lenni, és olyan nehéz. Nem tudom, jó-e a szívem. Uram, új szívre van szükségem. Gyengéd szívet szeretnék, puha szívet, és ezt csak Te adhatod meg. Hiszem, hogy Jézus meghalt a bűneimért és feltámadt, és egyedül benne bízom. Vedd a kemény szívemet, és tedd újjá. Tégy széppé a szemedben, és vedd el a töviseimet. Jézus drága, szent nevében kérem, ámen.”
Kérdések, amelyek felmerülhetnek benned
1. Helytelen, ha egy gyülekezetnek vagy családnak vannak hagyományai?
Nem. Pál arra intette a hívőket, hogy „tartsátok meg a tudományt, a melyre … taníttattatok”. A hagyományok jók, amikor Isten Igéjét szolgálják, és segítenek engedelmeskedni neki. A veszély akkor jelentkezik, amikor egy hagyományt az Írással egyenrangúnak tekintenek, vagy arra használják, hogy kijátsszák.
Ige: 2Thesszalonika 2:15; Márk 7:8
2. Mi volt „a régiek rendelése”?
Szabályok nagy gyűjteménye, amelyet zsidó tanítók adtak tovább, és hozzátoldottak Mózes törvényéhez, például a szertartásos kézmosás étkezés előtt. Jézusnak nem a kézmosással volt baja; azt kifogásolta, hogy emberi szabályokat úgy tanítottak, mintha Isten parancsolatai lennének.
Ige: Márk 7:3–8
3. Mit jelent a „Korbán”?
A Korbán Istennek szentelt ajándékot jelent. Ha egy fiú Korbánnak nevezte a javait, kibújhatott a szülei eltartása alól, és közben vallásosnak érezhette magát. Jézus azt mondta, hogy ezzel „eltörölték” Isten parancsolatát.
Ige: Márk 7:11–13; 2Mózes 20:12
4. Honnan tudhatom, hogy egy hagyományon tövisek nőttek-e?
Tegyél fel három kérdést. Ez alapján ítélek meg másokat Isten Igéje helyett? Pótlékává vált egy Istent szerető szívnek? Kiutat ad nekem valamiből, amit Isten világosan megparancsol? Ha bármelyikre igen a válasz, a tövisnek mennie kell.
Ige: Márk 7:5–13
5. Meg tudom változtatni a saját szívemet, ha elég keményen igyekszem?
Nem. Jézus azt tanította, hogy a gonosz belülről jön, és csak Isten adhat új szívet. Ezt akkor teszi meg, amikor megtérünk, és Krisztusban bízunk, aki meghalt a bűneinkért, és feltámadt.
Ige: Ezékiel 36:26; János 3:3; Apostolok cselekedetei 15:9
6. Azt akarja Isten, hogy az emberek feladják a kultúrájukat, amikor Krisztushoz jönnek?
Isten embereket vált meg „minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből”. A kultúra nem ellenség. Ami egy kultúrában ellentmond Isten Igéjének, annak mennie kell, de a hívő nem szűnik meg szerbnek, magyarnak vagy orosznak lenni. Becsüld a rózsát, vigyázz a tövisekre.
Ige: Jelenések 5:9; 1Thesszalonika 1:9
A TANULMÁNYRÓL Ez az üzenet a szerda esti bibliaóránkon hangzott el a Balkáni Baptista Gyülekezetben, Újvidéken. Szeretettel várunk szerdánként 18:30-kor a Ćirila i Metodija 42a alatt, Újvidéken. Ha segített neked, oszd meg valakivel, akinek új szívre van szüksége. |
Kérdésed van, vagy imára van szükséged?
Csak egy üzenetnyire vagyunk.
Olvasd ezt a tanulmányt a saját nyelveden
Ez a tanulmány angol, szerb, orosz, spanyol és magyar nyelven érhető el. Szeretnéd egy másik nyelven is olvasni? Küldj nekünk egy rövid üzenetet, és írd meg, melyiken.
A rózsáról szóló rész forrása: Science, 2024. augusztus (beszámolt róla a Smithsonian Magazine és a CNN).



.png)




Hozzászólások